DVD
CD - A kezdetek kezdete
Az optikai adattárolás területén a kutatások már a '60-as években megkezdõdtek, de ekkor még fõként katonai célokra szánták az új technológiát, mivel a polgári ipar akkori színvonala jóval elmaradt a követelményektõl. A mai piacot meghatározó kompaktlemez (CD) fejlesztését a Philips cég a '70-es évek közepén kezdte. Az elsõ mûködõképes CD-lejátszó 1980-ban jelent meg, melynek kifejlesztésében a piac másik óriása, a Sony is segédkezett. A két cég 1982-ben szabványosította az új hanglemezt, a Compact Disc Digital Audio-t (CD-DA). A specifikáció leírását az ún. Red Book-ban (Vörös Könyv) rögzítették, mely késõbb más-más színekben megjelenõ CD formátum leírások alapját jelentette:
Év | CD formátum | Specifikáció | Szabványosító cégek |
1982 | CD-DA | Red Book | Philps, Sony |
1984 | CD-ROM | Yellow Book | Philps, Sony |
1987 | CD-I | Green Book | Philips, Sony |
1988 | CD-ROM/XA | Yellow Book | Philps, Sony, Microsoft |
1990 | CD-R | Orange Book | Philips, Sony, Taiyo Yuden |
1990 | CD-MO | Orange Book Part I |
Philips, Sony |
1990 | CD-WO | Orange Book Part II |
Philips, Sony |
1991 | Photo CD | Yellow Book | Philips, Sony, Kodak |
1993 | CD-V | White Book | Philips, Sony, JVC, Matsushita |
1995 | CD+ / Music CD | Blue Book | Philps, Sony, Microsoft |
1995 | CD-E / CD-RW | Orange Book Part III |
Philips, Sony, Ricoh, IBM |
HDCD, SDCD - Útkeresés
A Philips és a Sony a '90-es években kutatásokat végzett egy új, megnövelt kapacitású CD formátum (HDCD - High Density CD, New Red Book szabvány) kidolgozása irányában, melynek elsõ eredményeit 1994. decemberében publikálták. A következõ hónapban feltûnt egy több neves céget tömörítõ konzorcium, mely a HDCD-tõl teljesen eltérõ formátummal, az SDCD-vel (Super Density CD) rukkolt elõ.
A Philips-Sony-3M HDCD-je kétrétegû, rétegenként 3,7 GB-nyi kapacitást kínált, a CD átmérõjével és vastagságával megegyezõ méretû korongon.
A Toshiba-Matsushita-Pioneer-Hitachi-Time Warner konzorcium SDCD-je egyrétegû, a CD átmérõjével megegyezõ, ám mindössze fele olyan vastag lemezt mutatott be, melynek maximális kapacitása 10 GB volt. A CD-vel való fizikai kompatibilitás megõrzéséhez az SDCD-t szendvicsszerûen alakították ki, vagyis két 0,6 mm vastag 5 GB-os lemezt háttal egymásnak fordítva összeragasztottak, és így kapták meg a 120 mm x 1,2 mm-es CD méretet: a 10 GB-os kétoldalas SDCD-t.
1995. márciusában a Sony-Philips bemutatta az elsõ mûködõ HDCD rendszert, majd az áprilisban tartott HDCD-világkonferencián elnyerték több számítástechnikai óriáscég, így a Microsoft, a Compaq, az IBM és az Apple támogatását is.
DVD - Az új szabvány
Hosszú tárgyalások eredményeképpen végül is megszületett a megállapodás a két óriáscég-tömörülés között, s ezáltal a szabványosítás elõl is elhárultak az akadályok. Az új formátum neve DVD lett, mely elõször Digital Video Disc (digitális videolemez), késõbb a felhasználás sokféleségét jobban kifejezõ Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) rövidítését adja.
Az új formátum a HDCD és az SDCD jól sikerült ötvözetének tekinthetõ: a 80 és a 120 mm-es DVD korongok a HDCD-hez hasonlóan 1 vagy 2 rétegûek lehetnek, valamint készülhetnek 1 vagy 2 oldalról olvasható változatban - akárcsak az SDCD. Így az alap DVD specifikáció összesen 8 fizikai struktúrát rögzít, ehhez jön még hozzá a két speciális típus: a DVD-R és DVD-RAM formátum:
Típus | Átmérõ | Adattároló rétegek száma |
1 oldalas lemez kapacitása |
2 oldalas lemez kapacitása |
DVD-ROM | 80 mm | 1 | 1,4 GB | 2,9 GB |
DVD-ROM | 80 mm | 2 | 2,7 GB | 5,3 GB |
DVD-ROM | 120 mm | 1 | 4,7 GB | 9,4 GB |
DVD-ROM | 120 mm | 2 | 8,5 GB | 17 GB |
DVD-R | 80 mm | 1 | 1,23 GB | 2,46 GB |
DVD-R | 120 mm | 1 | 3,95 GB | 7,9 GB |
DVD-RAM | 120 mm | 1 | 2,58 GB | 5,16 GB |
DVD-Video - Csúcsminõség
A DVD elsõ és ezidáig legjobban támogatott változata a DVD-Video, mely a CD-I-t és a Laser Disc-et is messze túlszárnyaló képességekkel bír:
DVD-ROM - Biztos siker
A számítástechnikai felhasználásra tervezett DVD-ROM-okhoz már 1997-ben elkészültek az elsõ DVD-ROM meghajtók, melyek a 10-12-szeres CD-ROM-okkal összevethetõ sebességet produkáltak. Hamarosan azonban a CD-ROM-ok fejlõdésével párhuzamosan megérkeztek a többszörös sebességû DVD-ROM-ok is:
DVD-R, DVD-RAM, DVD-RW, +RW - A bõség zavara
A DVD-R technológiája nagyon hasonló a CD-R-éhez, és a DVD-R lemezeket csaknem az összes DVD-ROM meghajtó tudja olvasni. A DVD-R kapacitása jelenleg 3,95 GB oldalanként, ezt azonban a jövõ év közepén megjelenõ új Book "E" 4,7 GB-ra fogja kiterjeszteni.
A DVD-RAM azonban sajnos nem kompatibilis egyik jelenleg forgalomban lévõ DVD-ROM meghajtóval sem, mert egy speciális, ún. fázisváltásos technológiával érik el az újraírhatóságot, melynek megvalósításához a DVD-ROM formátumot némileg át kellett alakítani. A fázisváltásos technológia lényege, hogy az adattároló réteg a nagyteljesítményû író/törlõ lézer hatására képes megváltoztatni a fényvisszaverõ képességét, míg a jóval kisebb teljesítményû olvasó lézer nem változtatja meg a réteg jellemzõit. Az egyoldalas DVD-RAM-ok tokkal ill. tok nélkül is kaphatóak lesznek, míg a kétoldalas DVD-RAM-ot lezárt tokban (125 x 136 x 8 mm) hozzák forgalomba. Több cég is végez kutatásokat a DVD-RAM kapacitásának növelése irányában, ennek elsõ eredményét a Hitachi mutatta be: az új lemez oldalanként 4,7 GB-os kapacitással rendelkezik, és a DVD szabványban meghatározott fizikai paraméterek (pithossz, pitosztás) lefaragásával érték el a nagyobb adatsûrûséget.
Jelenleg a Pioneer által kifejlesztett DVD-RW tûnik a legkönnyebben adaptálható többször írható formátumnak, mely a DVD-R specifikációban foglalt fizikai paramétereknek megfelelve oldalanként 4,7 GB-nyi adatot képes tárolni. Így a legtöbb DVD-ROM változtatás nélkül képes lejátszani a DVD-RW lemezeket is.
A másik újraírható formátumot a Philips-Sony a HP és más nagyvállalatok támogatásával dolgozta ki, a DVD és CD-RW specifikációra alapozva. A +RW lemezek kapacitása "mindössze" 2,8 GB oldalanként, azonban a jövõben megjelenõ +RW meghajtók képesek lesznek a CD-R és CD-RW lemezeket is írni, s ezzel a PC piacon nagy sikerre számíthatnak (megj.: a +RW formátum nem élvezi a DVD konzorcium támogatását, ezért nem kerülhetett elé a DVD- prefix).
Summa summarum
A DVD formátumok szabványosítása a DVD-Audio és a DVD-RW kivételével már befejezõdött, a végleges 5 könyvbõl álló specifikáció 1999 közepére készül el.
DVD formátum | Specifikáció | Leírás |
DVD-Video | Book "A" | 2x135 perc csúcsminõségû MPEG-2 video + surround audio |
DVD-ROM | Book "B" | Max. 17 GB adat |
DVD-Audio | Book "C" | 96 kHz, 24 bit, 6 audiocsatorna (5.1 Dolby AC-3
surround) vagy 192 kHz, 24 bit, 2 audiocsatorna (sztereo) |
DVD-RAM | Book "D" | Max. 5,16 GB adat |
DVD-R | Book "E" | Max. 7,9 GB adat |
DVD-RW | Book "F" (?) | Max. 9,4 GB adat (?) |
A DVD minden kétséget kizárva
aratni fog, s nemcsak a CD-ROM-okat és a VHS videókat
fogja leváltani, hiszen az 1998. végére ígért
végleges DVD-Audio formátumnak is minden esélye megvan
az abszolút sikerre. A DVD-k világméretû
elterjedése azonban ebben az évezredben már nem fog
bekövetkezni, hiszen nincs rájuk olyan égetõ
szükség, mint annak idején a CD esetében volt...
A fejlesztések a DVD lassú befutása ellenére sem álltak meg, így a Toshiba már fejleszti a jövõ évszázad követelményeinek eleget tevõ Toshiba Terabit Molecular Memory technológiát, melynek felhasználásával akár 125 GB-nyi adatot is képesek lesznek egyetlen CD méretû korongra felírni! A Toshiba 2010-re jósolja az új lemez forgalomba kerülését...
© Fiery of Unlimited
Possibilities
1998
A Dune-News köszönetet mond Fiery-nek a cikk rendelkezésünkre bocsájtásáért.