Dwar Ev szertartásosan megforrasztotta arannyal az utolsó vezetéket is.
Egy tucatnyi tévékamera nagy szeme bámult rá: éterközi sugárzással egy tucat
filmet közvetítettek a világegyetembe arról, hogy mit csinál.
Felegyenesedett, Dwar Reyn felé bólintott, majd elhelyezkedett annál
a kapcsolónál, amely a tökéletes érintkezést biztosította, ha elfordítják.
Ez a kapcsoló köti össze egy szempillantás alatt a világegyetem valamennyi
bolygójának - kilencvenhatmilliárd bolygónak - valamennyi számitógépmonstrumát
egy szuperáramkörbe, amely az egész anyagot egyetlen szuperkalkulátorba
csatlakoztatja, egy olyan kibernetikus számítógépbe, amely az összes galaxis
minden tudományát képes tárolni.
Dwar Reyn rövid beszédet tartott a feszülten figyelö nézök billióinak.
Majd egy másodpercnyi szünet után így szólt:
-Rajta Dwar Ev!
Dwar Ev elforditotta a kapcsolót. Fenséges morajlás hallatszott: kilencvenhat-
milliárd bolygó áramlása. Fények gyúltak, és aludtak ki a többmérföldnyi
hosszú mûszertáblán.
Dwar Ev hátralépett, és mély lélegzetett vett.
- Dwar Reyn, önnek jutott a megtisztelö feladat, hogy feltegye az elsô
kérdést.
- Köszönöm -mondta Dwar Reyn.- Erre a kérdésre eddig még egyetlen
kibernetikus számitógép nem tudott válaszolni.
Szembenézett a komputerrel.
- Van-e Isten?
Egy relé sem kattant, a fenséges hang habozás nélkül válaszolt:
- Igen, MÅR van Isten.
Jeges rémület villant át Dwar Ev arcán. Nekilódult, meg akarta ragadni
a kapcsolót.
Ekkor a derült égböl hatalmas villám csapott le rá, s a kapcsolót
örökre beolvasztotta a gépezetbe...
A Dune News 2.0-ból ollózta: